Belvárosi zsinagóga

Str. Mărășești, 6

1863 – 1865

Szakrális építmények


Tradíció és újult csillogás
Az első zsidó lakónegyedet a Mărăsești, Gheorghe Lazăr, Emanoil Ungureanu és Eugeniu de Savoya utcák határolják. A temesvári zsidó közösség eredete ebben a negyedben követhető nyomon, ahol a városban maradt zsidó éltek. Ezek a házak alkották a későbbi “Judenkarree” nevű együttes magját. A Habsburg-korszakban Temesváron egyaránt éltek szefárd zsidók, akik eredetileg Spanyolországból, Portugáliából és Észak-Afrikából érkeztek, és jiddis nyelvet beszélő askenáz zsidók, akik később költöztek be a német nyelvű Nyugat-Európából.
Mivel az első imaterem már nem nyújtott elegendő helyet a növekvő gyülekezet számára, 1760-ban a mai Mărăsești és Gheorghe Lazăr utca sarkán egy épületegyüttes építését kezdték el, amelyben két zsinagóga – egy a szefárd és egy az askenáz zsidók számára, egy fürdő (Mikwe), egy iskola (heder), egy vágóhíd, egy fogadó és egy betegápoló kapott helyet. A Mária Terézia idejéből származó a zsidókkal szembeni korlátozásoknak megfelelően, a zsinagógák nem lehettek láthatóak az utcafrontról és csak a belső udvaron keresztül lehetett megközelíteni őket. 1849-ben a magyar forradalmi hadsereg általi ostrom során a zsinagógák súlyosan megrongálódtak. Bár ezután felújították őket, de a növekvő gyülekezet miatt mégis túl kicsinek bizonyultak. A régi épületek helyén Lipót Baumhorn építész tervei alapján és Martin Gemeinhardt építésvezetésével egy impozáns közösségi ház épült, amelyet 1906-ban avattak fel. A számos növényi és emberi ornamentikával díszített, tornyokkal és oromzatokkal, valamint a homlokzat aszimmetriájával a temesvári szecessziós stílus kitűnő példája. A felszentelés, amelyen Temesvár multikulturális sokszínűségének megfelelően valamennyi etnikai csoportból származó vezető személyek vettek részt, a temesvári zsidó élet fénykorát hirdette, amely a két világháború közötti időszakig tartott.
Ma egy kicsi, de igen aktív közösség találkozik a zsidó közösségi ház termeiben. Fesztiválokat és konferenciákat tartanak itt, de kulturális rendezvényeket is, amelyek a temesvári zsidó élet hosszú hagyományait ápolják.
A 19. század vége megérett egy új zsinagóga építésére, amely a két zsidó felekezet egyesülése után a Belváros összes zsidójának istentiszteleti helyéül szolgált volna. A belvárosi zsinagóga Carl Schumann osztrák építész tervei alapján épült, és 1865-ben nyitották meg. A templomot a drezdai zsinagóga ihlette, amely 1840-ben épült Gottfried Semper tervei alapján. A Temesváron növekvő zsidó közösség méretének és az 1867-től a zsidó polgárok egyenjogúságának megfelelően az épületben mintegy 3000 embernek volt hely, így nemcsak Európa egyik legnagyobb, hanem az egyik legszebb zsinagógája is volt. A temesvári zsidó élet egyik fénypontja és fontos elismerése volt I. Ferenc József császár látogatása, aki 1872-es temesvári tartózkodása alkalmával megtekintette a zsinagógát.
1985-ben a zsinagógát az épület rossz állapota miatt bezárták. 2022-ben, 150 évvel a császár látogatása után, a felújítást követően sorkerült a belvárosi zsinagóga ünnepélyes újranyitására.
Látnivalók
- 1. Mária Terézia-bástya
- 2. Evangélikus Lutheránus templom
- 3. Dóm tér
- 4. Római katolikus székesegyház
- 5. Szerb ortodox székesegyház
- 6. Steiner Miksa-palota
- 7. Brück-palota
- 8. Dikaszteriális palota
- 9. Klapka-ház
- 10. Céhek fája
- 11. Szent György tér
- 12. Savoyai Jenő-ház
- 13. Belvárosi zsinagóga
- 14. Szabadságtér
- 15. Hunyadi-kastély
- 16. Operaház
- 17. Lloyd sor
- 18. Korzó
- 19. Ortodox katedrális
- 20. Piarista templom
- 21. Református templom
- 22. Dózsa utca
- 23. Utazás az időben
- 24. Rózsapark